Az ors�f�rgess�g �ltal�ban n�h�ny h�napos kuty�kban �s macsk�kban fordul el�. Egy n�st�ny ors�f�reg naponta ak�r 200 ezer pete termel�s�re k�pes, �gy egyetlen �llat b�lsar�val naponta t�bbmilli� pete juthat a k�rnyezetbe. Ezek a pet�k t�bb �vig �letk�pesek �s �gy fert�z�k�pesek maradhatnak.

A kuty�k leggyakoribb ors�f�rge a Toxocara canis, ami ak�r 10-18 cm hossz�ra is megn�het. A fert�z�d�s n�gyf�lek�ppen t�rt�nhet:

• pet�k felv�tele r�v�n sz�jon �t (pl. fert�z�tt b�ls�r elfogyaszt�sa),
• a magzat fert�z�dhet a vemhess�g alatt,
• a k�ly�kkutya fert�z�dhet a szoptat�s alatt a tejjel,
• viv�gazd�k elfogyaszt�s�val (pl. r�gcs�l�k, madarak).

Az �let els� h�napjaiban t�rt�nt fert�z�d�st k�vet�en a kutya bel�ben kialakulnak a kifejlett f�rgek, amik ivar�rett� v�lnak �s t�bbsz�zezer pet�t tudnak termelni naponta. Id�sebb kuty�kban �ltal�ban nem alakulnak ki kifejlett f�rgek, hanem a f�regl�rv�k eljutnak a k�l�nb�z� szervekbe �s az izomzatba, �s ott nyugalmi �llapotba jutnak. Ezek az alv� l�rv�k a vemhess�g alatt aktiv�l�dhatnak �s eljutnak a magzatba, a szuka tejmirigy�be vagy az anya�llatban ivar�rett� is v�lhatnak.

Macsk�kban �l�sk�dik a Toxocara mystax, amely 6-10 cm hossz�. Elt�r�en a kuty�kt�l a macsk�kban nincs vemhess�g alatti fert�z�d�s, a macskak�lyk�k �ltal�ban a szoptat�s ideje alatt fert�z�dnek.

Az ors�f�reg-fert�z�tts�g legjellemz�bb t�netei k�ly�kkuty�kban �s k�ly�kmacsk�kban: lesov�nyod�s, h�ny�s, hasmen�s, felf�v�dott has, esetleg idegrendszeri t�netek.

Legink�bb a gyerekek vannak kit�ve a fert�z�d�s vesz�ly�nek, ami t�rt�nhet k�zvetlen�l az �llattal val� �rintkez�ssel, de nagyon sok esetben a b�ls�rral szennyezet talaj vagy homokoz� a fert�z�s forr�sa. Az �gy felvett ors�f�reg-pet�kb�l az ember b�lcsatorn�j�ban nem lesz kifejlett f�reg, hanem a f�regl�rv�k k�l�nb�z� szervekbe v�ndorolnak �s ez�ltal k�ros�tj�k azokat.